Volume 1

Erdélyi történelmi adatok / szerkeszti és kiadja Mikoó Imre.

Date:
1855-1862
Catalogue details

Licence: Public Domain Mark

Credit: Erdélyi történelmi adatok / szerkeszti és kiadja Mikoó Imre. Source: Wellcome Collection.

    25/424
    t6-szélycl h6V6ro törtéiiGlnii ritknságolíot^ báró BmclíGDtbol 9 f9jro~ konai között és Bécsben feltalálhatókat öszpontosítá. Azonban e tömérdek igyekezetnek és buzgó akaratnak, a tör- ténettudomány iránti figyelem és rokonszenv ez átalános fölébre- désének, kivált a történetírást illetőleg — fájdalom! — az eredmény még sem felelt meg. A pliilohistorok társulata az Erdély történetei- hez szükséges kútfőkről egy—azon korban csaknem teljesnek m.ond- ható—lajstromot készített, sok itt-ott szétszórtan lappangott adatot öszszegyűjtött, néhánynak hollétét kifürkészte, SchesdéUS és So~ mogyi XVI. századbeli történeteik fele-fele részét, és saját munkái- nak I. kötetét kiadta; Benkő, Bethlen Farkas történeteinek két utól^ só kötetét, Eder—történetnyomozóink legerősbike—pedigFelmer erdélyi történetekről írt tulszáraz kézi-könyvét feles tanúlságteljes jegyzetekkel bővítve kinyomatta; a „Provinzial-Blaetter^^ czímü, tör- téneteinkkel is foglalkozott német időszaki írat alapítatott; Kerekes Ábel „Históriai darabok és forgácsok^ czímü gyűjteményt szerkesztett; átalában a hazafiak nagy részénél a hazai történetek iránti szeretet fölébredett. De Erdély története még is meg- írat lan maradt. Sőt a Nyelv-mivelő Társaságnak e század másod tízedében megszűnésével tudományos egünk újra elborúlt, munkás nélkül snagy részben vetetlen maradt a csak imént felszántott történelmi mező. S pedig a szívek úgy el valának készülve a hazai emlékek örökítésére, az elmék úgy megérve a tör- ténet tanúlságainak béfogadására, mint tán soha nem azelőtt. És jött a negyven éves béke, melynek áldott nyúgalma a mi történeti fej- lődésünknek legáldatlanabb korszaka, a hazai történetek szere- tőiének fogylaló tele, képzelhetlen tétlenségbe, szinte halálos álomba szenderítő mákonyitala volt. A magyar kritikai történetírás alkotója. Katona szerént: „árnyaknak közepette járón k.‘‘ A folyó század második negyedében ismét felgyúladt Erdély- ben a históriai szellem tüze; melynek fénye és lobogása alatt mind a történetírás, mind a kútfőnyomozás érdekében szászok és magya- rok részéről egyformán, az eddigieknél ha nem is nagyobbszerü, de tán biztosabb és czélravezetőbb lépések lőnek téve. E korszakban szüleiének Schuller, Neugeboren, Schnell és Székely Sándor isko- lai használatúi ugyan, de az eddigieknél több részletességgel s a történettudományi czélnak inkább megfelelőleg készült rendszeres